Megjött a KSH legfrissebb jelentése a hazai lakásépítésekről, ami meglepetést ugyan nem, de megerősítést okozott a lakásépítések piacán. A legfontosabb, hogy 2017-ben (egész évben) 14 389 új lakás épült, 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997 volt, 20 százalékka több a 2016. évinél.
A 2000-es évek közepén a vásárlók jelentős csoportja semmiképpen sem akart új lakást vásárolni, még akkor sem, ha anyagi helyzete ezt lehetővé tette volna. Helyettük az újszerű lakásokat részesítették előnyben, ahol a hibák már kiderültek, illetve megoldásra kerültek. Az új lakások ugyanis valóban számos problémával rendelkeztek, rengeteg rémtörténet keringett a piacon. Most ismét sokan vásárolnak új lakást, jellemzően még a tervasztalról, talán nem is sejtve, hogy hiába a sokkal tudatosabb vásárlói hozzáállás, őket is hasonló gondok fenyegethetik, mint a 10 évvel ezelőtt pórul járt társaikat, legalábbis ha nem tesznek meg mindent, hogy ezt elkerüljék. Az emelkedő kivitelezési költségek miatti spórolás, a kedvezményes áfaidőszak megszűnése miatti kapkodás ugyanis a szigorúbb műszaki követelmények ellenére eredményezhet ismét tömeges csalódásokat a hazai újlakás-piacon.
A használt és új lakások vásárlása mellett és ellen is megannyi érvet fel lehet sorolni, de a legmeghatározóbb tényezők között mindenképpen szerepel az ingatlan ára. A befektetési célú vásárlóknak kifejezetten fontosak lehetnek a számokban kifejezett különbségek, de természetesen a saját célú ingatlanvételnél sem mindegy, hogy mennyivel nagyobb összeget kell arra szánni, hogy egy felújított lakás helyett újba lehessen költözni. A statisztikákban közölt fajlagos árak eltérnek attól, mint amit az aktuális hirdetéseknél lehet látni, éppen ezért nem könnyű megbecsülni, hogy mennyivel is kerül többe egy hasonló alapterületű, szobaszámú és elhelyezkedésű új lakóingatlan egy használtnál.
Mintegy megháromszorozódott a megrendelések állománya a készházak esetében az elmúlt három évben. A bővülésnek azonban gátat szab a munkaerőhiány. Az elmúlt időszakban az árak is jelentősen emelkedtek, két év alatt mintegy 30 százalékkal - írja a Magyar Idők.
Hihetetlenül felpörögtek az építőipari beruházások Magyarországon az elmúlt évben. A megindult kivitelezési munkák összértéke meghaladta a 2000 milliárd forintot, ami 47 százalékos növekedést jelentett 2016-hoz képest. Drasztikusan növekedett a mélyépítési kedv, a megindult mélyépítési munkák értéke, megduplázódott tavaly az előző évihez képest. Szintén jól teljesített a lakásépítési szegmens, ahol több mint 50 százalékkal több beruházást indult el 2017-ben. Az új kivitelezési munkák azonban területileg jelentős koncentráltságot mutatnak, és közel 50 százalékuk a Közép-Magyarország régióhoz köthető - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
Folyamatosan halad előre a rózsadombi egykori SZOT-szálló átalakítása. A bontás megkezdődött és azzal párhuzamosan az új szerkezet építése is elindult - írja az Urbanista. A fejlesztő a meglévő hotel helyett luxuslakásokat alakít ki, melyekről több látványterv is megjelent.
Összesen mintegy 15 ezer egyszerű bejelentést tettek az építtetők 2017-ben, amelyből több mint 5 ezer Pest megyében, illetve 1,5-1,6 ezer Győr-Moson-Sopron megyében és Budapesten realizálódott. Ezek többségében családi házakra vonatkozó engedélyek - szerepel a Magyar Idők cikkében.
Már tavaly is sokéves rekordok dőltek meg a fővárosi újlakás-piacon, de könnyen lehet, hogy a 2018-as év felülírja majd ezt is. Idén mind értékesítésben, mind építési volumenben újra erős évet vár az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe, miközben a frissen piacra kerülő kínálat a 2019 után potenciálisan jelentősen megemelkedő áfaszint miatt visszaesik majd.
Egyre többen vannak, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi 5 százalékos kedvezményes lakásáfát a mostani formában nem hosszabbítják meg 2019 után, hanem helyette más kedvezmények jöhetnek, sőt több ingatlanpiaci szakértő is úgy véli, legalább 18 százalékra emelhetik majd fel. A Portfolio Ingatlan 2018 első negyedévében is elkészítette - több mint tíz szakértő megkérdezésével - a Lakáspiaci Hangulatfelmérését.
Továbbra is a XIII. kerület a legkeresettebb a fővárosban, de az előző hónapokhoz képest sokkal kisebb a fölénye. A lakásvásárlók által leginkább kedvelt kerületek rangsora és a különböző lakástípusok esetében elérhető áralku is szerepel a legfrissebb Duna House Barométer kiadványban.
Korábbi posztunkban részletesen beszámoltunk néhány olvasói tapasztalatról új lakások vásárlásával kapcsolatban, melyek segíthetnek rávilágítani arra, hogy mennyi mindenre érdemes figyelni a kivitelezés során, ha meg akarjuk spórolni az utólagos kellemetlenségeket. A sorozatunkat most folytatjuk, a mostani történetek újabb problémaforrásokra hívják fel a figyelmet.
Az idei évben a tavaly vagy tavalyelőtt elkezdett lakásfejlesztések tömegével készülhetnek el, ami több ezer új lakás megjelenését jelenti majd a budapesti piacon. A tervezett darabszámhoz képest azonban szinte biztos, hogy idén is lesznek csúszások és a 2018. IV. negyedévre tervezett lakások egy részébe 2019-ben tudnak csak beköltözni a leendő lakók.
A megyei jogú városokban közel háromszáz projektet építenek vagy terveznek, melynek során 9250 lakás építése várható a következő egy-két évben. Az elmúlt negyedévben minimálisan tovább nőttek az árak, de még így is jelentősen alacsonyabbak, mint a fővárosi új építésűek esetében - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.
A közösségi médiában a legnépszerűbb kommentek az új építésű lakásokról és azok árváltozásáról szóló cikkekhez, hogy "De kinek van erre itthon ennyi pénze" vagy "Bolond aki ennyiért vesz lakást" illetve az "Úgyis kidurran ez a lufi is", stb. Ilyen alapon persze minden luxusautó tesztje alá, vagy egy tízezrekbe kerülő kozmetikum ismertetőjéhez is nyugodtan oda lehetne írni, hogy ugyan ki engedheti ezt meg magának. Sokan. Lehet nem 10 millióan, nem is 1 millióan, de pár tíz- és százezren bőven. Itthon is. És ez bőven elég az új építésű piacnak. Rádásul a kozmetikumhoz, a luxusnyaraláshoz vagy a hatalmas városi terepjárókhoz jellemzően még 2 forint állami ingyenpénz sem jár! Ezt, és még több fontos szakmai kérdést és témát jártunk körbe az egyik legnagyobb hazai lakásfejlesztővel. "2003 óta vagyok a szakmában, úgyhogy végigéltem a korábbi őrült növekedést, az állami kamatkedvezmény eltörlését, a devizahitelezés felfutását és összeomlását, a 2008-as válságot és most írjuk a legújabb időszakot." - kezdi a beszélgetésünket a Budapesten aktív Metrodom értékesítési vezetője Kricsfalussy Tamás. "Nekem két évvel ezelőtt is voltak kétségeim afelől, hogy a IX. kerületben 600 ezer forint feletti négyzetméterárak lesznek, most meg ez a realitás." Az interjúból kiderül, hogy mik a mai lakáspiac legfontosabb történései, hogyan alakulhatnak az árak, mennyibe kerül ma 1 négyzetmétert megépíteni, milyen trükkök vannak a csökkentett áfa utolsó pillanatos kihasználására és miért a családok maradnak hoppon majd, illetve hogy mivel fűtjük majd az új lakóparkokat, hiszen ez is nyilván a mi zsebünkre megy majd.
2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 411 volt, 33%-kal több a 2016. I-III. negyedévinél, de a trend csökkenést mutat. - derül ki a KSH legfrissebb lakásépítési adatokat összegző közleményéből. Az építési engedélyek csökkenő száma nem csoda, hiszen hatalmas az áfa és a kivitelezési költségek miatti bizonytalanság és kockázat. Mostantól az átadásoké a főszerep, míg az új engedélyek zuhanása várható, amíg nincs megnyugtató hír az 5%-os lakásáfa esetleges meghosszabításáról.
Munkaerőhiány, a kivitelezési költségek emelkedése és a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság közepette zajlik a vevőkért folytatott verseny az új építésű lakások piacán. Ha nem jön időben a döntés, akkor kipukkanhat a mostanában meredeken felfelé ívelő lakásépítési kedv, ami azonban az árakra inkább növelő hatással lehet, hiszen az eladó állomány folyamatosan csökkenhet, míg a vásárolni szándékozók száma vélhetően marad. Hogy pontosan hogyan reagálnak a lakásfejlesztők a jelenlegi piaci helyzetre, mik jelentik a legnagyobb kihívásokat és mire számíthatunk a következő időszakban arról Szimler Szabolccsal, az OTP Ingatlan Zrt. ingatlanhasznosítási vezetőjével beszélgettünk.
A külföldiek jellemzően inkább a kisebb, a magyarok a nagyobb új lakásokat vásárolják, amit az magyarázhat, hogy a külföldiek jellemzően befektetési célra keresnek lakást, amihez ideálisabb választás az egy-kétszobás méret - derül ki a Cordia Zrt. legfrissebb vevői kutatásából.
Új időszak kezdődik az év második félében az új lakások piacán, megkezdődik ugyanis az elmúlt egy-két évben elindított beruházások során megépült lakások átadása - olvasható az ingatlan.com elemzésében.
A csökkentett áfakulcs mindössze 2019. végéig szól, vagyis a fejlesztőknek még körülbelül 2 és háromnegyed évük van arra, hogy megépítsék és el is adják a lakásaikat. Az ez utáni időszak ugyanis igencsak problémás lehet a hirtelen megugró árak, és az így elmaradó kereslet miatt. A fentiektől való félelem azonban jóval korábban, már jövőre is visszafoghatja a beruházási terveket, vélhetően 2018-ban csak nagyon kevesen gondolkodnak új projekt indításán, csak a már elkezdett házaikat fejezik be. Hogy végül sikerül-e elérni, hogy a kedvezményes áfa időszaka meghosszabbodjon, még nem tudjuk, de az biztos, hogy ez az idei év egyik legnagyobb kérdése a lakáspiacon. Amennyiben ugyanis minden marad a korábban tervezettek szerint, ismét jelentős zuhanást figyelhetünk majd meg a lakásépítésekben.
Az uniós támogatások így is felülmúlják az Egyesült Államok kifizetéseit.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
